Mit használhatunk a csúszásveszély megszüntetésére, ha nem akarunk egy havas napon a baleseti sebészeten kikötni?

Síkosságmentesítésre kitűnően használható anyagok a homok, a sóder, a hamu, a természetesen lebomló faforgács, vagy a gránitkőzúzalék is. Ezek nem olvasztanak – de erre a legtöbb helyen nem is lenne szükség – viszont könnyen és olcsón, sokszor ingyen (fahamu, építkezésnél megmaradt, szennyezett homok stb.) beszerezhetőek. A zeolitőrlemény, amelyet erre a célra készítenek, természetes ásványi anyag (a talajba kerülve kifejezetten táplálja a növényeket!) és egyre több helyen megvásárolható 25 és 50 kg-os, zsákos kiszerelésben. Kapható a kis mennyiségű kálcium-kloriddal (CaCl – tehát nem konyhasóval!) kevert változata is, amely ezáltal jó hatásfokú olvasztásra és visszafagyás ellen is alkalmazható. A só árának duplájába kerül, de a CaCl kis mennyisége miatt sokkal kisebb léptékű kárt okoz!

A csúszásgátló anyagok használatának hátránya, hogy erős porképzők. Ez ellen elsősorban úgy védekezhetünk, ha a hó és jég elolvadását követően, még nedvesen összegyűjtjük. De a nemkívánatos porképződés úgy is csökkenthető, ha folyékony síkosságmentesítőkkel együtt alkalmazzuk a homokot, kőzúzalékot. Különböző összetételű folyékony jégmentesítők léteznek, de törekedjünk az acetát tartalmúak használatára, mert ezek nem károsítják a környezetet.

Akik arra hivatkoznak, hogy dupla munkát jelentenek a környezetbarát megoldások, mert a homokot, kőzúzalékot, nemcsak kiszórni kell, hanem majd összesöpörni is, azoknak egyrészről igazuk van, de nyomban hozzá kell tenni azt is, hogy hóolvadás után úgyis minden jóérzésű kerttulajdonos, gondnok kitakarítja a ház elejét… és nem utolsó sorban az összegyűjtött anyag, zsákban tárolva, kiválóan megfelel a célnak jövőre is.

No de mi legyen a ház előtti buszmegállóval? Kerékpárúttal? És egyáltalán, hová lapátoljam a havat?

A közforgalmú járművek közterületen lévő megállóhelyeinek tisztán tartása a járművek üzembentartójának a kötelessége. Azaz ez nem a mi dolgunk. A kerékpárút takarítása viszont az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) feladata abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Tehát erre a szakaszra vonatkozóan a tisztántartás, a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés is az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) kötelessége. Azonban azoknak a kerékpárutaknak a takarítása, amelyek nem a járda területén haladnak keresztül, nem tartoznak a lakossági feladatok közé.

Ha annyi hó esik, hogy nem elég kiszórni a síkosság-mentesítő anyagokat, hanem lapátolni is kell, akkor a járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület (vagy ha a járda ennél keskenyebb, akkor annak egész szélessége) szabadon maradjon. Természetesen a csúszásmentesítésről ebben az esetben is gondoskodni kell!