A Pünkösd a Húsvét utáni 7. vasárnap és hétfő. Úgynevezett mozgó ünnep. Erről és magáról az ünnepről rengeteg helyen olvashattok, itt most inkább színes – és persze növényekhez kapcsolódó – információkat találtok. Úgy, mint májusfa, pünkösdi királyság, pünkösdi rózsa és persze Marcella elmaradhatatlan és hamisítatlan receptje.

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa magas, legallyazott, lombos tetejű fa vagy ág. Sokszor nyárfát, egyes helyeken fenyőt használtak májusfának, de előfordult a vadkörte, orgona, vadpiszke is. A májfa, a zöld ág a természet megújulásának a szimbóluma és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. Csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. A fa nagysága és fajtája az udvarlási szándék komolyságával volt kapcsolatban. Szegénynek számított, aki már elérte a nagylánykort és mégsem kapott májusfát. Ha több udvarló is akadt egy háznál, előfordult, hogy reggelre több fa is díszelgett a lányos ház udvarában, ezeket azonban a riválistól való félsz miatt őrizni kellett.

Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve. Ebbe a kosárba gyakran került pünkösdi rózsa. Ez a bazsarózsafélék családjába tartozó növény, amelynek nagy, illatos virágai vannak nevét azért kapta, mert virágzása a tavasz végére, pünkösd tájékára esik. Romantikus lelkűeknek kötelező!

A bazsarózsa nem csak gyönyörű, de nagyon hálás dísznövény. Két változata van, az egyik évelő (Paeonia lactiflora), ami azt jelenti, hogy levélzete a tél előtt besárgul, elhal és a szára is visszahúzódik. De tavasszal azután évről évre egyre erőteljesebb bokrot képez. sok és nagy méretű virágot hoz. Virágzásuk május végén kezdődik, hosszan tart. Levélzetük is látványos, 9-13 szegmensre tagolt, ezért késő őszig kertünk dísze lehet! Nyugodt szívvel nevelhetjük kaspóban is. Néhány szálat pedig még vázába is tehetünk.

Másik fajtájuk a fás bazsarózsa (Paeonia suffruticosa) Kis termetű cserje. Virágszíne a hófehértől a rózsaszín és a piros különböző árnyalatain keresztül a feketésbordóig terjed. Egyes fajták telt, mások félig telt vagy szimpla virágúak. Abban különbözik az előbb említett évelő rokonától, hogy a talaj fölötti részek nem pusztulnak le minden évben, hanem a fás hajtások, a fás ágrendszer évről évre vastagodik. Ezért lassú növekedésű, de hosszú életű cserje.

Mindkét változatot félárnyékos, vagy napos helyre ültessük, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajba. Ne öntözzük túl! Nem baj, ha nem túl szeles a helyük. Ültethetjük szoliternek, egymagában, vagy sövényként. Keverhetjük a különböző virágú fajtákat is. Az évelő bazsarózsa jól mutat levendulával, gyűszűvirággal, korai hagymás növényekkel (nárcisz, tulipán, írisz) és még császárkoronával is. Modernebb kertekben akár díszfüvekkel is társíthatjuk.

A bazsarózsának fontos szerepe jutott a „pünkösdi király” választáson is. Tudjuk, hogy a “pünkösdi királyság” egy magyar népszokás, ami ehhez az ünnepkörhöz kapcsolódik és rövid, múló, értéktelen uralkodásra utal. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

És ha már pünkösdi királyság, nem mehetünk el Verdi nagyszabású vígoperája mellett sem. Bemutatója természetesen hol máshol, mint a milánói La Scala operaházban volt 1840-ben. És ha már Milánó, akkor mi más is következhetne, mint a milánói makaróni receptje a római Marcella változatában:

25 dkg makaróni
10 dkg agarico bianco (fehér csiperke) gomba
15 dkg prosciutto cotto affumicato (főtt füstölt) sonka
1 nagy üveg paradicsompüré (leginkább az, amit mi magunk tettünk el)
10 dkg reszelt pecorino (hiszen Rómában vagyunk!)
7 dkg vaj
1 kis fej vöröshagyma
½ liter kész alaplé (vagy marhahúsleves kockából)
1 teáskanál cukor
3-4 szál friss bazsalikom, rozmaring, kakukkfű
1 mokkáskanál frissen őrölt fekete bors
só

A makarónit a szokásos módon, bő sós vízben al dente megfőzzük, leszűrjük. A vöröshagymát megtisztítjuk és nagyon finomra aprítjuk, a megmosott és letisztított gombát és a sonkát feldaraboljuk. Ezután a vajat felforrósítjuk, rátesszük a hagymát és fedő alatt megfonnyasztjuk, majd hozzátesszük a gombát is. Sózzuk, borsozzuk és ismét fedő alatt puhára pároljuk. Ha levét elfőtte, hozzáadjuk a paradicsompürét és a sonkát, ezután együtt főnek tovább még néhány percig. Rászórjuk az összes fűszert és másfél-két dl alaplével felengedjük.
Kevergetve összerottyantjuk, majd beleforgatjuk a főtt makarónit. A fele reszelt sajtot rászórjuk és jól összekeverjük. Tálalásnál még megszórhatjuk a maradék pecorinóval.

Boun Appetito

A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Úgy tűnik ez idén megvalósulhat, szóval nyugodtan koccintsunk előre „a medve bőrére”, a makaróni mellé egy jófajta könnyed, de fűszeres vörösborral, mint a Kékfrankos, vagy a Cabernet Franc vagy nem hibázhatunk egy Cabernet Sauvignon roséval sem.