A leander nem jól viseli a hideget, így amikor 6-7 Celsius-fok a hőmérséklet, meg kell kezdenünk a teleltetését!
A leandert készítsük elő metszéssel a téli pihenőre, vagyis az elvirágzás után távolítsuk el az elhalt, sérült ágakat. Így egyrészt kevesebb helyet fog foglalni a teleltetési helyén, másrészt megelőzhetők a penész és a kártevők okozta problémák. Azonban csak azokat a hajtásokat vágjuk le, amelyek valóban zavarók, az igazi metszést hagyjuk meg tavaszra! Jót tesz a növénynek, ha le is mossuk! Akár enyhe mosószeres vízzel törölgessük át főleg a levelek fonákját! Utána hagyjuk megszáradni!
Amikor mínusz 5 °C alá süllyed a hőmérő higanyszála a leander már fagykárt szenvedhet, ezért, ha a hőmérséklet tartósan 0 °C alatt marad, mindenképp szállítsuk be a növényeket teleltető helyükre.
Fontos, hogy télen se hagyjuk kiszáradni a leandert, de ügyeljünk, hogy csak kevés vizet kapjon és semmi esetre se álljon pangó vízben! A teleltetésre kiválasztott helyiség jól szellőzzön és jusson be némi fény is. Amennyiben csak olyan helyet tudunk biztosítani, amelyikben nincs természetes fény, a mesterséges fény is kiváló megoldás lehet. A pincében elhelyezett leander tavasszal kicsit nehezebben tér magához, mint világosban pihenő társai, de ezen kívül semmi lényeges különbség nem tapasztalható a kétféle teleltetés között. Rendszeresen ellenőrizzük a leandert a tél folyamán és amennyiben bármilyen jelét látjuk különféle betegségeknek, vagy kártevőknek, különítsük el a növényt és kezdjük meg a szakszerű kezelését! Egészen addig tartsuk a leandert a teleltetési helyén, amíg a kinti hőmérséklet nem emelkedik tartósan 15 Celsius-fok fölé. Ekkor se egyik napról a másikra tegyük ki, hanem helyezzük át egy másik helyiségbe, ahol már több a fény és magasabb a hőmérséklet és egy hét elteltével, amikor ezt a környezetet már megszokta, kikerülhet a kertbe, vagy a teraszra!
Ha túlságosan nagy a leander, vagy nem tudtunk ellenállni és nagyon sok leandert halmoztunk fel, előfordulhat, hogy nem tudjuk védett helyre vinni télre. Így sincs minden veszve! Akár a teraszon is át tud telelni a leander, azonban fontos, hogy gondoskodjunk a védelméről. A leander cserepét alulról és oldalról is szigeteljük le (csavarjuk egy régi pokrócba, vagy zsákba) és arra ügyeljünk, hogy a szigetelés ellenére is meg tudjuk oldani az öntözést és a felesleges víz, akár öntözővíz, akár esővíz, el tudjon távozni a cserépből. A pangó víz nem tesz jót a leandernek, télen pedig akár még bele is fagyhat a cserépbe, így erre nagyon figyeljünk! A leander ágait kössük össze és kertészetekben kapható áttelelő fóliával, hálóval, vagy juta szövettel borítsuk be. Ez megakadályozza, hogy a növény a párologtatással saját magát kiszárítsa. Ha több növényt teleltetünk, toljuk őket közel egymáshoz, a csoportot pedig a meleg házfalhoz, hogy ne fázzanak és óvják egymást a téli viharokban.
Még két megjegyzés. Ha csak fűtött szoba áll rendelkezésre a teleltetéshez, ne vágjunk bele a leander-tartásba! Hiába éli túl a növény a teleket, sose fog szépen fejlődni. Valószínűleg minden tavasszal erősen vissza kell majd vágni és dús virágzásra sem számíthatunk. A leander mérgező! Leginkább a növény tejnedve, de az arra érzékenyeknél a növény érintése is heves viszketést, égő érzést vált ki.