A nálunk élő mókusok a rágcsálók rendjébe tartoznak és nagyon szeretik a fenyőmagot.

Jó tobozos években sok mókus születik és az állománysűrűség többszörösére nő, mivel ez a mag rendkívül tápláló eleség és ráadásul könnyen el is tartható.

Ügyesen bánnak a tobozzal, naponta 10-15 luc-tobozt is elfogyasztanak, erdeifenyő-tobozból pedig több mint százat.

 

Speciális harapással nyitják fel a pikkelyt, míg az eléggé kihajlik, vagy le is esik. Így férnek hozzá a magokhoz. Egy erdeifenyő-tobozzal 3 perc alatt végeznek. Ebben körülbelül 30 mag van, ami összesen mintegy 0,2 grammot nyom. 100-150 tobozból álló napi adag tehát testtömegük körülbelül 5 százalékát teszi ki.

Mintha egy átlagos, 80 kilós férfi naponta 4 kg ételt venne magához. Mondjuk, ha egész nap a fákon ugrálna és ennyit dolgozna az élelemért, szüksége is lenne ennyi kalóriára!

A fenyőmag egyébként olyan tápláló, hogy a mókus még némi zsírtartalékot is képezhet, ami létfontosságú a téli időjárás túléléséhez.

Jól tudja ezt a mókus! De vajon mi is tudjuk, hogy mire jó a fenyőmag?

 

Itthon két típusa kapható: az ázsiai és az európai. Mindkettő főként a mandulafenyő magja, de az ázsiai ducibb, szögletesebb és olcsóbb, így leginkább ez kapható mindenhol. A tobozból a magokat kézzel kell kipiszkálni, ami elég körülményes és hosszadalmas, ezért is olyan magas az ára még az olcsóbb fajtának is. Képzeljük el, hogy a mókus a fentiek alapján 20-30 g magot fogyaszt naponta, ez kb. 400-600 forintba kerülne, ha a piacon venné meg!

A fenyőmag élettani hatása már az őskor óta ismert, de fontos szerepet játszott a római légiók élelmezésében is, mint ahogy fogyasztották az amerikai indiánok és ismert volt a keleti népek gasztronómiájában is.

  • Gazdag esszenciális zsírsavakban, mint az omega-6 és omega-3 és vitalis linolsavban is, melyek mind fontosak a szív egészségének megőrzésében, a koleszterinszint mérséklésében és a gyulladások csökkentésében.
  • Magas E-vitamin és K-vitamin tartalma révén erős antioxidáns hatású, segít a szabad gyökök elleni küzdelemben is.
  • Rostban gazdag, amely elősegíti az emésztőrendszer egészséges működését.
  • Magas magnéziumtartalmával, mérsékli a fáradtság érzetét, hozzájárul az energiatermelő folyamatokhoz és az agyi működés serkentéséhez.
  • Immunerősítő, vértisztító hatású, csökkenti a magas vérnyomást, lassítja az érelmeszesedési folyamatokat, fogyasztása cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott.

… és mindezek mellett nagyon finom!

Nagyon magas az olajtartalma, így száraz, hűvös helyen lehet biztonságosan tárolni, de betehetjük a hűtőbe. Ha nagyobb mennyiséghez jutunk, le is fagyaszthatjuk.

Leggyakrabban tésztaételekben használják, mutatunk is néhány egyszerű receptet:

Pesto-s tészta: A legismertebb felhasználása a fenyőmagnak a pesto készítés, ahol a magokat bazsalikommal, parmezánnal, olívaolajjal és fokhagymával pürésítik. Ezután ezt a pestót keverhetjük össze a tésztával egy gyors, ízletes és tápláló ételért.

Tejszínes fenyőmagos tészta: Egy gazdag, krémes tésztaételhez adhatunk őrölt vagy egész fenyőmagokat, amelyek kiválóan harmonizálnak a tejszínes szószokkal és megadják az ételnek ezt a különleges ízjegyet.

Rakott tészták: A lasagne, vagy más rakott tésztaételek esetében is használhatjuk, de – bár nagyon aromás és kis mennyiség kell belőle (ez a szerencse, mert drága alapanyagról van szó) – ilyenkor csak egy íz lesz a sok közül. A fenyőmag ennél sokkal többet érdemel! Ugyanez igaz a tésztasaláták fenyőmagos gazdagítására is.

Íme még néhány felhasználási mód a konyhából:

  • Salátákban:Pirított fenyőmagokat szórhatunk friss salátákra, amelyek ropogós textúrát és ízletes aromát adnak az ételeknek.
  • Sütéshez:Sütemények, muffinok és más desszertek gazdagítására is kiválóan alkalmas, különleges ízt kölcsönözve nekik.
  • Húsételek mellé:Fenyőmaggal dúsított mártások vagy töltelékek készíthetők, amelyek ízletessé teszik a húsételeket.

Végül egy recept Marcellatól: Tészta pirított fenyőmaggal

Száraz serpenyőben megpirítjuk a fenyőmagokat – mondjuk neki könnyű, csak kimegy valamelyik római parkba és gyűjt néhány tobozt… Egy magas falú serpenyőben olívaolajat hevítünk, beledobunk pát szétnyomott fokhagymagerezdet és enyhén megpirítjuk. El ne forduljunk a tűzhelytől, mert pillanatok alatt megég és keserű lesz! Kifőzzük a tésztát al dante, leszűrjük (nem öblítjük le és egy keveset félreteszünk a főzővízből). Legjobb spagettit használni. Általános szabály, hogy a tésztafeltét méretével közel azonos formájú tésztát válasszunk. Nagyobb darabos szószokhoz inkább pennét, vagy fusilit, jelen esetben – a pici magokhoz – spagettit. A tésztát beleborítjuk a meleg fokhagymás olajba, hozzálöttyintünk egy kevés főzővizet és a fenyőmagokat. Megszórhatjuk zöldfűszerekkel is. Kevés reszelt parmezánnal (ha igazán autentikus rómaiak akarunk lenni, akkor pecorinoval) és zöldsalátával tálaljuk. Ebbe a salátába is kerülhet paradicsom, nagyon jól kiegészíti a fenyőmag ízét.

Ne feledkezzünk meg a pohár borról sem!

Buon appetito!